DEBRECENI EGYETEM

 

 
line decor
  
line decor
 
 
 
 
 
 

 

a

"A 132805 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K_19 pályázati program finanszírozásában valósult meg"

Fenntartható folyékony bioüzemanyag (bioetanol, biodízel) előállítása és multifunkcionális hatása

Sustainable liquid biofuels (bioethanol, biodisel) production and their multifunctional impact

 

1. Háttér, megoldandó problémák. Melyek voltak a saját előzmények a projektben?

Háttér, megoldandó problémák:

Napjainkban az energiaszektor az Európai Unióban (továbbiakban: EU) és a világ többi energiaimportőr országaiban kiemelt kutatási terület. Az energia mindennapi tevékenységeink és a gazdasági folyamatok alapjául szolgál, ugyanakkor a fosszilis energia növekvő felhasználása a környezet állapotának folyamatos romlásához vezet. A megújuló energiák bevezetése és használata nem csupán potenciál és kutatás kérdése, ugyanis a társadalmi-gazdasági környezet szerves részét képezi, ezért termelését és felhasználását különböző akadályok hátráltatják. A biomassza, ezen belül a bioüzemanyagok területén gazdasági, ökológiai, technikai, politikai és mezőgazdasági szempontok kapcsolódnak össze, ezért fontos bioenergia növekvő elállításának körültekintő és alapos előkészítése. Magyarországon a bioenergia felhasználáson belül a bioüzemanyag jövőbeni létjogosultsága nem kérdéses. Egyrészről a bioüzemanyag előállításában és felhasználásában rejlő környezetvédelmi és gazdasági potenciál, másrészről az uniós tagságból eredő jogszabályi kötelezettség is az ágazat fejlődési és fejlesztési lehetőségét támasztja alá.  Ugyanakkor hazánkban a bioüzemanyag előállítás és a felhasználás tekintetében számos egymásnak ellentmondó nézet alakult ki az elmúlt időszakban, ezért paradigmaváltásra lenne szükség.

A bioüzemanyag ma a globális üzemanyag-fogyasztás alig 4%-át és a megújuló energia-előállítás mintegy 6%-át (3,5 EJ/év) teszi ki (IEA, 2015). A modern bioenergia-termelésben a bioüzemanyag gyártás azért játszik fontos szerepet, mert a kőolaj több mint 50%-át a közlekedés használja fel, ahol a kőolajon alapuló üzemanyag-felhasználás aránya meghaladja a 90%-ot. A bioüzemanyag nem tekinthető környezetvédelmi csodaszernek, de a létező technikák körültekintő alkalmazásával elért és elérhető eredményeket nem szabad lebecsülni. 

A bioüzemanyag jelenleg még drágább, mint a fosszilis alapú energiatermelés, de a környezetterhelés és stratégiai kockázatok csökkentése érdekében a kőolajárak alakulásától függetlenül is célszerű a bioüzemanyag (és egyéb bioenergia) súlyának növelése a közlekedési szektor energiafogyasztásában. A közlekedés energiahatékonyságának és szerkezetének alakulása kihatással lesz az energiaigényre és a biomassza alapú üzemanyagigényre. A bioüzemanyagok még hosszú ideig a hagyományos folyékony motorhajtóanyagokba bekeverve azok kiegészítői, nem pedig versenytársai lesznek.

A magyar mezőgazdaság termelési szerkezetében a gabona- és olajnövények játszák a fő szerepet, ez pedig kedvez a bioüzemanyag ipar által igényelt nyersanyagok előállításának. A bioüzemanyagok előállítása során keletkező melléktermékek hasznosítása hozzájárul a fehérjetakarmány importjának visszaszorításához. Az iparág jövője nagymértékben függ a technikai fejlődés sebességétől és a leginkább környezetbarátnak tekintett hidrogéncellák, illetve a víz-, nap-, szél és árapály erőművek által termelt áramra alapozott elektromos akkumulátorok elterjedésétől. Az is igaz, hogy ezek a rendszerek technológiai szempontból még nem kiforrottak, így középtávon továbbra is a bioüzemanyagoknak lesz gyakorlati létjogosultsága (Harangi-Rákos et al., 2017).

A fenntarthatóság 3 alapvető dimenziója: gazdaság, társadalom és a környezet. E tényezők közötti viszony úgy magyarázható helyesen, hogy a környezet forrása a gazdaságnak és eltartója a hozzá tartozó társadalomnak, mindhármukat pedig a természet rendszere foglalja egységbe, azaz ezek az alrendszerek a természet részei. A három dimenzió metszéspontjában értelmezhető a fenntarthatóság (Kozma - Pónusz, 2016). A gazdasági növekedés, a környezet minősége és a szociális egyenlőség a fenntarthatóság három tartópillére (Gyulai, 2013). A fenntartható fejlődés megvalósításának feltétele egy olyan szabályozó és ellenőrző tevékenység, amelynek célja, hogy a természeti erőforrásaink és az emberi rendszerek igényei közötti dinamikus egyensúly, tartós harmónia folyamatos biztosítása.

A nemzetközi szervezetek (OECD, FAO) kidolgozták a multifunkcionális működés definicíóját; ez a kifejezés azonban még mindig eltérő értelmezések tárgyát képezi. A multifunkcionális mezőgazdaság elemzésénél azt is meg kell vizsgálni, hogy mennyiben választható el a mezőgazdasági termelés a leggyakrabban emlegetett, azaz legfontosabbnak tartott nem termékjellegű kibocsátásoktól. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő összes nem termékjellegű kibocsátás figyelembe vételével lehet csak megállapítani, hogy mely nem termékjellegű kibocsátások tekinthetők közjavaknak, mert ez alapján dönthető el a leghatékonyabb beavatkozás és finanszírozás (piaci vagy állami) jellege. A multifunkcionális mezőgazdasági termelés támogatásánál felmerülő tranzakciós költségek is szerepet játszanak a különböző szabályozási lehetőségek megválasztásában (Popp. 2003).

Vizsgálat tárgyát képezi, hogy milyen szoros a kapcsolat a mezőgazdasági alapanyagter­melés és nem termékjellegű kibocsátás (ezen belül közjavak) között? Ugyanez vonatkozik a bioüzemanyag feldolgozásra is (Popp, 2003).

 

Előzmények, hazai kutatások

Oláh Judit - 2017 - ösztöndíj - Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Program - A bioüzemanyag-, a kőolaj- és mezőgazdasági nyersanyagárak volatilitásának és egymásra gyakorolt hatásának elemzése, 10 hó

Oláh Judit - (2017-2021) - Bolyai János Kutatási Ösztöndíj - A bioüzemanyag-gyártáshoz felhasznált nyersanyagok-, a bioüzemanyag- és a kőolaj árvolatilitásának vizsgálata, 10 hó

2018-2020: Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatása pályázat (KH_18) "A bizalom szerepének vizsgálata az IT szolgáltatók teljesítmény-értékelésében", 24 hó

 

International Association for Energy Economics (IAEA) (https://www.iaee.org) tagjaként a kutatás nemzetközi kapcsolatát bővítjük. Szoros szakmai kapcsolatot ápolunk (Prof. Dr. Gürkan Kumbaroglu – Bogaziçi University, Director of the Energy Policy Research Center, Professor of Boğaziçi University President, Prof Dr. David Williams – Executive Industrial Engineering Director, IAEE). Az Egyesült Államokban bejegyzett IAEE nonprofit szakmai szervezet több mint 100 országot képvisel. Célja, hogy interdiszciplináris fórumot teremtsen ötletek, tapasztalatok és felmerülő kérdések vitájára az energetikai közgazdaságtan iránt érdeklődő szakemberek körében, vagyis szakmai kommunikációt biztosít a partnerek között. Az IAEE ismert és elismert energetikai témával foglalkozó nemzetközi szervezet, amely széleskörű tudományos és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik. Mindezt igazolja, hogy két impakt faktorral rendelkező folyóirat (Energy Journal, Economics of Energy & Environmental Policy) szakmai gondozását is felügyeli.

 

2. Hipotézis, kulcskérdések, a projekt célkitűzései. Írja le a kutatás specifikus céljait, minden egyes kérdést külön számozással, önálló fejezetben fejtsen ki.

 

Célkitűzéseink

  • Meghatározni azokat a makrokörnyezeti elemeket és folyamatokat, amelyek a folyékony bioüzemanyagok (bietanol, biodízel) alkalmazásának sikerét meghatározzák.
  • Feltárni a folyékony bioüzemanyagok (bioetanol, biodízel) alkalmazásával realizálható előnyöket a hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján. Összefoglaló szakértői táblázatok készítése.
  • Elemezni az első generációs folyékony bioüzemanyagok előállításának gazdasági, társadalmi, környezeti szempontjait (AHP módszer segítségével). A "Fenntartható és multifunkcionális folyékony bioüzemanyag (bioetanil, biodísel) előállítása" a kutatás alapkérdése, hogy az általunk felállított gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat milyen súllyal értékelik a vizsgálatba vont szakértők.
  • A folyékony bioüzemanyag előállítás kibocsájtásának gazdasági, társadalmi és környezeti funkciók szerint további alkategóriákba sorolása, melyek az alábbiak:
    • Gazdasági funkciók és kibocsájtásaik (megfelelő jövedelem biztosítása és a gazdaságok versenyképességének növelése, fosszilis energiafelhasználás csökkenése, melléktermékek hasznosítása).
    • Társadalmi funkciók és kibocsájtásaik (foglalkoztatás és a vidéki életminőség fenntartása és javítása, kulturális örökség megőrzése, bioüzemanyagokkal kapcsolatos növekvő ismeret, tudás szerzése.
    • Környezeti funkciók és kibocsájtásaik (vidéki tájkép megőrzése és javítása, környezetvédelem fenntartása, gazdasági fejlettség indikátorainak növelése).
  • Kialakítani a fenntartható és multifunkcionális bioüzemanyag kibocsájtás feltételeit. A többfunkciós, vagy a multifunkcionális mezőgazdaság olyan kifejezések, amelyek általában azt jelzik, hogy a mezőgazdaság az élelmiszereken kívül egyéb nem termékjellegű (ezen belül közjavak) szolgáltatásokat is nyújt. Elemezni a releváns rendelkezésre álló folyékony bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatásokat a szisztematikus irodalmi áttekintések (rendszerdinamikai modellezés) segítségével.
  • Elemezni MACTOR módszerrel a résztvevők szerepét (gazdálkodó, a bioüzemanyagot előállító és a végfelhasználó, jelen esetben a lakossági fogyasztó), azok egyensúlyát, tanulmányozva a közöttük fennálló konvergenciákat, divergenciákat, ambivalenciákat, fix pontokat és kockázatokat. Alapvető cél az elemzés segítségével támogatni a döntéshozatalt és a vizsgálni a lehetséges szövetségesi vagy konfliktusos politikák várható eredményeit a résztvevők bevonásával.
  • Feltárni, hogy a fenti részterületek mentén el lehet-e helyezni a folyékony bioüzemanyag-ipar aktuális és jövőbeni szerepét, továbbá elemezni, hogy képes lesz-e az ágazat a termelési és versenyképességi kritériumoknak eleget tenni. 

 

3. Az alkalmazott kísérleti/kutatási módszer; a kivitelezéshez szükséges feltételek megléte

 

A hazai és nemzetközi szakirodalom által jegyzett források adják a kutatómunka tudományos alapját. A kutatás célkitűzéseihez megfogalmazott kérdések megválaszolásához érdemben járul hozzá a rangos külföldi és magyar szakirodalom áttekintése és rendszerezése.

A szakirodalom feldolgozásával a nemzetközi bioüzemanyag piac átfogó megismerésén túlmenően a magyar lehetőségek és problémák széleskörű feltárása is lehetővé válik.

A bioüzemanyagokra vonatkozó komplex kutatómunka keretében a következő hazai és nemzetközi intézmények alapadatainak feldolgozása élvez prioritást: Agrárgazdasági Kutató Intézet, Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Bioetanol Szövetség, valamint Eurostat, FAO, USDA, European Union of Ethanol Producers, European Producers Union of Renewable Ethanol, European Bioethanol Fuel Association, European Biodiesel Board.  A kutatáshoz kapcsolódó alapvető szakirodalmi források mellett további információt nyújtanak a témával szűkebb és tágabb értelemben foglalkozó folyóiratok, tanulmányok és szakmai vitaanyagok. A nemzetközi kiadók közül kiemelést érdemel a F.O.Licht, Environmental Impact Assessement Review, Natural Resources Research, AgraFacts, a hazai források körében elsősorban az Európai Tükör, Gazdálkodás,  Statisztikai Tükör és Magyar Tudomány említhető meg.  További elsődleges forrást jelentenek az Európai Unió Bizottsága, az Európai Parlament és az OECD által megjelentetett dokumentumok is, beleértve a szakmai konferenciákon, tudományos tanácskozásokon megszerezhető információk összességét.

A megújuló energiaforrások kiválasztását Magyarországon az AHP és a MACTOR módszerrel elemezzük. Az AHP többszempontú döntési problémák megoldására alkalmas módszer, ami lehetővé teszi a döntési feladatok logikus rendszerbe foglalását. Az AHP-ben a döntési probléma az áttekinthetőség érdekében egy többszintű fastruktúraként van ábrázolva, amelynek legfelső szintjén a cél, az alatta lévő szinteken a szempontok, az alszempontok stb., a legalsó szinten pedig az alternatívák helyezkednek el. Az AHP döntési modellekben a cél mindig az adott alternatívák rangsorának a meghatározása (Duleba et al., 2012; Duleba et al., 2013; Koç - Burhan, 2015) . Mivel az értékelési szempontok fastruktúrába vannak rendezve, ezért a szempontok közötti összefüggéseket is figyelembe lehet venni (Jolly et al., 2011). Az AHP módszer a folyékony bioüzemanyag előállításához kapcsolódó problémák rangsorolására kiválóan alkalmas. Ezen kívül olyan súlyokat is generál, amelyek az biöüzemanyag projektek pénzügyi jövedelmezőségének és fenntarthatóságának értékelése során érzékenységi elemzések elvégzésére használhatók.

Kutatásunk mások módszere a MACTOR módszer, amely a résztvevők szerepét (gazdálkodó, a bioüzemanyagot előállító és a végfelhasználó, jelen esetben a lakossági fogyasztó), azok egyensúlyát elemzi tanulmányozva a közöttük fennálló konvergenciákat, divergenciákat, ambivalenciákat, fix pontokat és kockázatokat. Alapvető cél az elemzés segítségével támogatni a döntéshozatalt és a vizsgálni a lehetséges szövetségesi vagy konfliktusos politikák várható eredményeit a résztvevők bevonásával. A MACTOR-elemzés megvilágítja a résztvevők potenciális összefogásainak és konfliktusainak egymásra hatásait elősegítve az előrejelezhető stratégiai javaslatok kidolgozásában. Továbbá az is meghatározható, hogy mi várható a résztvevők viszonyaiban, új résztvevők megjelenésében, korábbi résztvevők megszűnésében, szerepeik változásában stb. A MACTOR-módszer nagy előnye, hogy széles körű stratégiai lehetőségekkel, nagyszámú résztvevővel képes számolni azok érdekeinek és céljainak tekintetbe vételével. Ez a módszer nagyban eltér a játékelméleti modellektől, amelyek segítenek ugyan a modellek konstrukciójában, de az eredmények a gyakorlatban sokszor alkalmazhatatlanok (Bendahan et al., 2004).

Kutatásunkban még alkalmazzuk a szisztematikus irodalmi áttekintés módszerét. Már a kezdetektől nagyfokú tudományos figyelmet igényel, aprólékos és fáradságos kutatást, koncentrált figyelmet a módszertani részletekre és elemzésekre ahhoz, hogy valóban rendszerezett áttekintő közlemény készüljön. A rossz minőségű szisztematikus áttekintés félrevezet a megbízhatóság látszatát keltve, ami rosszabb, mintha nem létezne ilyen összefoglaló. Ezt felismerve jött létre 1999-ben a QUOROM ajánlás (QUality Of Reporting Of Meta-analysis) (Moher et al., 1999), amelynek közzététele óta rendelkezésre állnak koncepciós, módszertani és gyakorlati irányelvek a szerzők rendszerezett közleményeinek és metaanalíziseinek megírásához. Később mindezek ellenére is azt találták, hogy a szisztematikus áttekintő közlemények minősége még mindig messze alatta marad az elvárhatónak (Dixon et al., 2005; Jin et al., 2014), szükségessé vált a QUOROM kiterjesztése és korszerűsítése. Ezzel a céllal hozta létre egy tapasztalt szerzőkből álló nemzetközi csoport a PRISMA ajánlást (Preferred Reporting Items for Systematic reviews and Meta-Analyses). A dokumentum 27 pontból álló ellenőrző listát és egy négyfázisú folyamatábrát tartalmaz, amelynek elemei nélkülözhetetlenek egy transzparens rendszerezett irodalmi áttekintés készítéséhez (Liberati et al., 2009).

A bioüzemanyagipari lánc igen összetett-rendszer. A rendszerek dinamikus komplexitása különböző okokra vezethető vissza. Ez a tény a rendszeralapú megközelítés kiemelt szerepét mutatja.  Egy ilyen komplex rendszerhez egy sor differenciálegyenlet  alkalmazása szükséges. A differenciálegyenletek kezelése a Vensim rendszer alkalmazásán alapul. Ezzel a szoftverrel jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk.

  • Kutatási infrastruktúra (eszközök, személyi állomány stb.) 

Személyi állomány (név, feladat):

 

A kutatás erősíti a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet valamint az Ágazati Gazdaságtan és Módszertani Intézet munkatársainak kutatási tapasztalatát. A kutatás a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Ipari Folyamatmenedzsment Intézet, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar kutatóinak szakmai tapasztalatára is épít. A projekt tagjai magas színvonalú informatikai, logisztikai, statisztikai és módszertani tudással

 

Dr. habil. Máté Domicián - egyetemi docens a Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Ipari Folyamatmenedzsment Intézet, Műszaki Menedzsment Tanszék, kutatásvezető. Kutatási területe: a technológia és a képzettség szerepe a gazdasági növekedésben ágazati megközelítésben.

 

Prof. Dr. Popp József - MTA doktor, tanszékvezető, egyetemi tanár a Gazdaságtudományi Kar Ágazati Gazdaságtan és Módszertani Intézet, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola vezetője. Tudományos munkásságának fő területe: nemzetközi kereskedelem liberalizálásának, a nemzetközi agrárpolitikának, ezen belül kiemelten Közös Agrárpolitikának a tudományos vizsgálata. Meghatározó egyénisége a globális élelmezés-, energia- és környezetbiztonság közgazdasági elemzésének, és meghatározó szerepet játszott a magyar élelmiszer-gazdaság versenyesélyeinek javításáról és az élelmiszer-kereskedelem beszerzési és árképzési politikájáról szóló kutatásokban is. A magyar agrár-közgazdaságtan kiemelkedő egyénisége, akinek tudományos eredményei komoly hatással voltak a hazai és a nemzetközi agrárközgazdasági tudomány fejlődésére. Rangos nemzetközi konferenciákon, felkért előadóként a magyar agrárközgazdászok nemzetközi elismertségét öregbítette.

 

Dr. habil. Oláh Judit - egyetemi docens. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán logisztikai menedzsment MSc képzés területén oktat és kutat. Tudományos munkásságának fő területe az bioüzemanyag előállítás, élelmiszergazdaság, kutatásaiban meghatározóak az ágazati elemzések termékpálya szinten. International Association for Energy Economics (IAEA) (https://www.iaee.org) tagjaként a kutatás nemzetközi kapcsolatát erősíti. A Logisztikai trendek és legjobb gyakorlatok főszerkesztője.

 

Prof. Dr. Lakner Zoltán - MTA doktor, intézetvezető. A SZIE Élelmiszertudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. Meghatározó szerepe volt az Élelmiszeripari gazdaságtan, mint tudományterület magyar nyelvű, korszerű tananyagainak, tankönyveinek elkészítésében. Számos nemzetközi és hazai szakmai konferencia megszervezésében vett részt, alapító szerkesztőségi tagja volt az International Journal of Horticultural Science folyóiratnak, részt vett a Studies of Agircultural Economics szerkesztésében, jelenleg is szerkesztőbizottsági tagja a Gazdálkodás folyóiratnak.

 

Erdei Edina - PhD hallgató, a Pallas Athéné Domus Educationis alapítványnak - támogatott hallgatója. Kutatási tevékenysége szoros kapcsolatban áll a termelési témakörrel, melynek köszönhetően gyártási technológiákat vizsgál, és azok fejlesztésével foglalkozik. Fontosnak tartja az élelmiszer iparágba tartozó vállalatok gyártási folyamatainak hatékony kidolgozását, az új technológiák megismerését, valamint a minőség javítását.

 

Lama Ali Mohammad Alqudah - PhD hallgató. Kutatási területe: Fenntartható élelmiszergazdaság.

 

Vahid Zeynvand Lorestani - PhD hallgató. Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Kutatási témája: The Effects of Institutions on Productivity a Sectoral Approach in the Case of OECD Countries

 

Erdősné Varga Mónika – intézeti adminisztrátor. A kutatásvezető segítése a projektmenedzsment sikeres megvalósításában.

 

 

Felhasznált szakirodalom

References

Bendahan, S., G. Camponovo, Y. Pigneur (2004): Multi-issue actor analysis: tools and models for assessing technology environments. Journal of Decision Systems, 13(2), 223-253.

Dixon, E., Hameed, M., Sutherland, F., et al. (2005): Evaluating meta-analyses in the general surgical literature: a critical appraisal. Ann. Surg., 241(3), 450-459.

Duleba Sz., Mishina T., Shimazaki Y. (2012): A dynamic analysis on public bus transport's supply quality by using AHP. Transport, 27, 268-275.

Duleba Sz., Shimazaki Y., Mishina T. (2013): An analysis on the connections of factors in a public transport system by AHP-ISM. Transport, 28, 404-412.

Gyulai I. (2013): Fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés. Statisztikai Szemle 91. évf. 8-9. sz.

Harangi-Rákos M., Popp J., Oláh J. (2017): A bioüzemanyag előállítás globális kihívásai. Journal of Central European Green Innovation, 5(4), 11-32., http://greeneconomy.uni-eszterhazy.hu/sites/greeneconomy.foiskola.krf/files/upload/JCEGI_2017_5_4_2.pdf

Hasna, A. M. (2007): Contemporary Society, Technology and Sustainability. The International Journal of Technology, Knowledge and Society. Vol. 5. Issue 1. 13–20. p. In Gyula Iván (2013): Fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés. Statisztikai Szemle, 91 (8-9),

Jin, Y. H., Ma, E. T., Gao, W. J., et al. (2014): Reporting and methodological quality of systematic reviews or meta-analyses in nursing fi eld in China. Int. J. Nurs. Pract., 20(1), 70-78.

Jolly C.M., Ligeon C., Hishamunda N., Wright V. (2011): Factors influencing the Environmental and Financial Sustainability of Aquaculture Production in Jamaica. In: 2011 West Indies Agricultural Economics Conference, July 17-21, 2011. Caribbean Agro-Economic Society, St. Vincent, West Indies.

IEA (2015): Renewable Energy. Medium-Term Market Report 2015. Market Analysis and Forecasts to 2020; International Energy Agency: Paris, France, 14.

Koç E, Burhan H.A. (2015): An application of analytic hierarchy process (AHP) in a real-world problem of store location selection. Advances in Management and Applied Economics, 5, 41.

Kozma T., Pónusz M. (2016): Ellátásilánc-menedzsment elmélete és gyakorlata-alapok. Alapösszefüggések a hálózati versenyelőnyök és értékláncok mentén. Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. Gödöllő, 146-166.

Liberati, A., Altman, D. G., Tetzlaff, J., et al. (2009): The PRISMA statement for reporting systematic reviews and meta-analyses of studies that evaluate healthcare interventions: explanation and elaboration. BMJ, 339, b2700.

Moher, D., Cook, D. J., Eastwood, S., et al. (1999): Improving the quality of reports of meta-analyses of randomised controlled trials: The QUOROM statement. Quality of reporting of meta-analyses. Lancet, 354(9193), 1896-1900.p.

OECD (2001) Multifunctionality: Towards an analytical framework. OECD, Paris, France

Popp J. (2003): КАР-reform és a többfunkciós mezőgazdaság. Gazdálkodás. XLII. 4. évf. 48-

 

 

ÖSSZEFOGLALÁS

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára.

Az AHP módszer kiválóan alkalmas a folyékony bioüzemanyag előállítás problémáinak rangsorolására. Továbbá olyan súlyokat is generál, amelyek az bioüzemanyag projektek pénzügyi jövedelmezőségének és fenntarthatóságának értékelése során érzékenységi elemzések elvégzésére használhatók.

Kutatásunk másik módszere a MACTOR módszer a résztvevők (gazdálkodó, a bioüzemanyaggyártó és a végfelhasználó, jelen esetben a lakossági fogyasztó) szerepét, azok egyensúlyát elemzi, tanulmányozva a közöttük fennálló konvergenciákat, divergenciákat, ambivalenciákat, fix pontokat és kockázatokat.  Alapvető cél az elemzés segítségével támogatni a döntéshozatalt és a vizsgálni a lehetséges szövetségesi vagy konfliktusos politikák várható eredményeit a résztvevők bevonásával. A MACTOR-elemzés megvilágítja a résztvevők potenciális összefogásainak és konfliktusainak egymásra hatásait.

Elemezni az első generációs folyékony bioüzemanyagok előállításának gazdasági, társadalmi, környezeti szempontjait (AHP módszer segítségével). A "Fenntartható és multifunkcionális folyékony bioüzemanyag előállítása" kutatás alapkérdése, hogy az általunk felállított gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat milyen súllyal értékelik az érintettek.

 

Mi a kutatás alapkérdése?

  • Meghatározni azokat a makrokörnyezeti elemeket és folyamatokat, amelyek a folyékony bioüzemanyagok (bioetanol, biodízel) felhasználásának sikerét meghatározzák.
  • Feltárni a folyékony bioüzemanyagok (bioetanol, biodízel) alkalmazásával realizálható előnyöket a hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján. Összefoglaló szakértői táblázatok készítése.
  • A folyékony bioüzemanyag előállítás kibocsájtásának gazdasági, társadalmi és környezeti funkciók szerint további alkategóriákba sorolása, melyek az alábbiak: Gazdasági funkciók és kibocsájtásaik (megfelelő jövedelem biztosítása és a gazdaságok versenyképességének növelése, fosszilis energiafelhasználás csökkenése, melléktermékek hasznosítása). Társadalmi funkciók és kibocsájtásaik (foglalkoztatás és a vidéki életminőség fenntartása és javítása, kulturális örökség megőrzése, bioüzemanyagokkal kapcsolatos növekvő ismeret, tudás szerzése. Környezeti funkciók és kibocsájtásaik (vidéki tájkép megőrzése és javítása, környezetvédelem fenntartása, gazdasági fejlettség indikátorainak növelése).
  • Kialakítani a fenntartható és multifunkcionális bioüzemanyag kibocsájtás feltételeit.
  • Elemezni a releváns rendelkezésre álló folyékony bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatásokat a szisztematikus szakirodalmi áttekintések (rendszerdinamikai modellezés) segítségével.
  • Feltárni a folyékony bioüzemanyag ipar aktuális és jövőbeni szerepét, továbbá megállapítani, hogy képes lesz-e az ágazat a termelési és versenyképességi kritériumoknak eleget tenni.

Mi a kutatás jelentősége?

Ez a kutatás teljesen más perspektívát mutat a bioüzemanyag előállítás elemzésében, mint a tudományos irodalomban található egyéb elemzések. Ebben a kutatásban az ágazat jövőjét a bioüzemanyag gyártók és szakértők döntéshozatali problémája határozza meg. Így több kritériumú döntéshozatalra van szükség, amiben a jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező gyártók és szakértők az érintettek. Mivel az alkalmazott módszertannak is relevánsnak kell lennie, az alapos kiválasztási eljárás eredményeként az Analitikus Hierarchia Folyamat (AHP) lett kiválasztva. Legjobb tudomásunk szerint az AHP az első próbálkozás a többfunkciós bioüzemanyag előállítás adott csoporton belüli leírására.

A kutatás célkitűzéseihez megfogalmazott kérdések megválaszolásához érdemben járul hozzá a rangos külföldi és magyar szakirodalom áttekintése és rendszerezése.

A PRISMA modell alkalmazása úttörő lehet a folyékony bioüzemanyagok elemzésének területén. Ezen modell alkalmazása kiemelkedő, hiszen nem készült ilyen tanulmány (legjobb ismeretünk szerint) ezen a területen. Tanszparens, tudományos módszertannal készülő magas szintű átfogó tanulmányok segítségével a folyékony bioüzemanyagokkal kapcsolatos összes létező kutatási eredményt összegyűjtik és elemzik az, majd ezek jól meghatározott lépéseken keresztül történő értékelésével adnak választ a bioüzemanyag ellátással kapcsolatos fontos szakmai kérdésekre.

A kutatási eredmények témakörében diplomadolgozatok, tudományos diákköri dolgozatok, PhD értekezések és társszerzők bevonásával komoly nemzetközi tudományos publikációk születhetnek a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán. 

Hazai és külföldi tudományos folyóiratokban évente legalább 1-2 cikket, kizárólag tudományos (MTMT-ben), illetve a Scopus (Q1-Q3 besorolású) és/vagy WOS által indexált folyóiratokban tervezünk megjelentetni.

A kutatáshoz kötődő eredmények a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar (www.econ.unideb.hu) honlapján is megjelennek.

Az eredmények elősegítenék a bioenergia ágazat szereplői számára az újszerű tudományos szemlélet kialakítását

A bioenergia ipar irodalmának átfogó szintézise alapot teremt minden jövőbeli, hasonló témával foglalkozó hazai és nemzetközi kutatás számára.

 

4. A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára.

 

A megújuló energiák bevezetése és használata nem csupán potenciál és kutatás kérdése, ugyanis a társadalmi-gazdasági környezet szerves részét képezi, ezért felhasználása különböző akadályokba ütközik. Magyarországon a bioenergián belül a bioüzemanyag jövőbeni létjogosultsága nem kérdéses. Egyrészről a bioüzemanyag előállításában és felhasználásában rejlő környezetvédelmi és gazdasági potenciál, másrészről az uniós tagságból eredő jogszabályi kötelezettség is az ágazat fejlődési és fejlesztési lehetőségét támasztja alá.  Ugyanakkor hazánkban a bioüzemanyag előállítás és a felhasználás tekintetében számos egymásnak ellentmondó nézet alakult ki az elmúlt időben, amellyel kapcsolatosan paradigmaváltásra lenne szükség.

A hazai és nemzetközi szakirodalom által jegyzett források feltárása. A kutatás célkitűzéseihez megfogalmazott kérdések megválaszolásához érdemben járul hozzá a kiemelt jelentőségű külföldi és magyar szakirodalom áttekintése és rendszerezése. A szakirodalom feldolgozásával a nemzetközi bioüzemanyag piac átfogó megismerésén túlmenően a magyar lehetőségek és problémák széleskörű feltárása is jelentős szerepet játszik. Az eredmények elősegítik a bioüzemanyag ágazat szereplői számára az újszerű tudományos szemlélet kialakítását.

Célkitűzésünk, hogy a kutatásban olyan új eredmények érjünk el a fenntartható és multifunkcionális bioüzemanyag kibocsájtás témakörében, melyek a Debreceni Egyetem mind hazai, mind a nemzetközi szakmai elismertségét növelik és hozzájárulnak a külső kutatási pályázati források bevonásához is.

 

PUBLIKÁCIÓK

 

Does the Level of Absorptive Capacity Matter for Carbon Intensity? Evidence from the USA and China

Kamalova Mariyakhan, Elyas Abdulahi Mohamued, Muhammad Asif Khan, József Popp ,* and Judit Oláh

Energies 2020, 13(2), 407; https://doi.org/10.3390/en13020407

Received: 19 November 2019 / Revised: 8 January 2020 / Accepted: 9 January 2020 / Published: 14 January 2020

Abstract

Interest in the rapid growth of CO2 emissions, together with the economic performance of various countries continues to attract researchers and practitioners' interest. Alongside, concerns regarding global warming and its effects on human and animal health, and thus sustainable development, escalate. The present study employs the nonlinear autoregressive distributed lag to identify short- and long-run dynamics and the asymmetric nexus between absorptive capacity, and CO2 emissions intensity from 1970 to 2018 in the case of the USA and China. In the short-run, an increase in technology transfer based on human resources increases CO2 emissions in China. Contrarily, the decrease in technology transfer based on infrastructure has an emissions-decreasing effect in China. In the long-run, the effects of an increase in absorptive capacity based on innovation and infrastructure developments provide positive and significant impetus to mitigate the carbon intensity in China and the USA. The results are robust using GHG intensity. Thus, policymakers and researchers have to consider the pivotal role of absorptive capacity in facilitating sustainable development. View Full-Text

Keywords: absorptive capacity; carbon intensity; sustainable economic growth; innovation; infrastructure developments

PRISMA Statement for Reporting Literature Searches in Systematic Reviews of the Bioethanol Sector

Oláh, J., Krisán, E., Kiss, A., Lakner, Z., Popp, J.

Energies. 13 (9), 1-34, 2020; https://doi.org/10.3390/en13092323

Received: 28 March 2020 / Revised: 29 April 2020 / Accepted: 4 May 2020 / Published: 7 May 2020

Abstract

The bioethanol sector is an extremely complex set of actors, technologies and market structures, influenced simultaneously by different natural, economic, social and political processes. That is why it lends itself to the application of system dynamics modelling. In last five years a relatively high level of experience and knowledge has accumulated related to the application of computer-aided system modelling for the analysis and forecasting of the bioethanol sector. The goal of the current paper is to offer a systematic review of the application of system dynamics models in order to better understand the structure, conduct and performance of the bioethanol sector. Our method has been the preferred reporting items for systematic reviews and meta-analyses (PRISMA), based on English-language materials published between 2015 and 2020. The results highlight that system dynamic models have become more and more complex, but as a consequence of the improvement in information technology and statistical systems, as well as the increasing experience gained they offer an efficient tool for decision makers in the business and political spheres. In the future, the combination of traditional system dynamics modelling and agent-based models will offer new perspectives for the preparation of more sophisticated description and forecasting.

Keywords: PRISMA statementbioethanolbiofuelreview

 

Losses in the Grain Supply Chain: Causes and Solutions

Mesterházy, Á., Oláh, J.Popp, J.

Sustainability. 12 (6), 1-16, 2020;https://doi.org/10.3390/su12062342

Received: 27 February 2020 / Revised: 14 March 2020 / Accepted: 16 March 2020 / Published: 17 March 2020

Abstract

Global grain production needs a significant increase in output in the coming decades in order to cover the food and feed consumption needs of mankind. As sustainability is the key factor in production, the authors investigate global grain production, the losses along the value chain, and future solutions. Global wheat, maize, rice, and soybean production peaked at 2.102 million tons (mt) of harvested grain in 2018. Pre-harvest losses due to diseases, animal pests, weeds, and abiotic stresses and harvest destroy yearly amount to about 35% of the total possible biological product of 3.153 mt, with 1051.5 mt being lost before harvest. The losses during harvest and storage through toxin contamination are responsible for 690 mt, with a total of 1.741 mt or 83% of the total newly stored grain. Limited cooperation can be experienced between scientific research, plant breeding, plant protection, agronomy, and society, and in addition, their interdependence is badly understood. Plant breeding can help to reduce a significant part of field loss up to 300 mt (diseases, toxins, water and heat stress) and up to 220 mt during storage (toxin contamination). The direct and indirect impact of pest management on production lead to huge grain losses. The main task is to reduce grain losses during production and storage and consumption. Better harvest and storage conditions could prevent losses of 420 mt. The education of farmers by adopting the vocational school system is a key issue in the prevention of grain loss. In addition, extension services should be created to demonstrate farmers crop management in practice. A 50% reduction of grain loss and waste along the value chain seems to be achievable for the feeding 3–4 billion more people in a sustainable way without raising genetic yields of crop cultivars.

Keywords:preharvest lossespostharvest lossesprevention of lossesplant breeding solutionsustainability

 

Bioeconomy: Biomass and biomass-based energy supply and demand

 Popp, J., Kovács S., Oláh, J., Dividéki Z., Balázs E.

New Biotechnology .Volume 60, 25 January 2021, Pages 76-84, https://doi.org/10.1016/j.nbt.2020.10.004

Abstract

This paper addresses the challenges of the transition from a fossil fuel-dependent to a bio-based economy and implications related to the production of food, feed, bioenergy and other bio-based materials. The objective is to provide a comprehensive review of global biomass and biomass-based energy supplies and demand, with particular attention to the EU. Furthermore, factors related to setting priorities in the use of non-food biomass are discussed, as food security will remain the top priority. Finally, the changes in the bioenergy balance indicators in the Member States of the EU and new plant breeding technologies are analyzed. Overall, this study describes the complexity of the bio-based value chains in making decisions on how best to use biomass. The article presents a comprehensive review on global biomass and biomass based energy supplies and demand, discusses the European chemical industry perspective, analyzes the changes in the biomass based energy balance indicators in the Member States of the EU, and considers the challenges of the new plant breeding technologies.s

Keywords:BioeconomyBiomass supplyBioenergyBiochemicalsBiotechnology

 

A "PRISMA Statement for Reporting Literature Searches in Systematic Reviews of the Bioethanol Sector" c. cikkünkben a bioetanol szektor különféle szempontjainak azonosítását a PRISMA (Preferred Reporting Elements for Systematic Review and Meta-Analyzes) ajánlás alapján végeztük el. A bioetanol szektor elemzésében a szakirodalom általában a rendszerdinamikai modellt alkalmazza. A kutatás feltárta a feldolgozott szakirodalom erősségeit és korlátait, valamint a rendszerdinamikai modellezés alkalmazását. Bár a modellek, a háttéradatok és az eredmények egymással összefüggenek és nem lehet szigorú kategóriákba csoportosítani, a kutatás integritása érdekében a szisztematikus áttekintés módszerét alkalmaztuk. Rámutattunk a vizsgált közlemények közötti ellentmondásra és a felhasznált modelleszközök hiányosságaira. A PRISMA ajánlás alkalmazása úttörő szerepet játszhat a megújuló energia alaposabb és sokrétű elemzéséhez.

 

Kutatásunk során megállapítottuk, hogy bioüzemanyaggyártás lehetőséget kínál a nagy mezőgazdasági területtel rendelkező fejlődő országok számára, mert a munkahelyteremtés mellett hozzájárul az importfüggőség csökkentéséhez. Az élelmezésbiztonság szempontjából felmerülő fő kérdés az élelmiszerárak emelkedésének kockázata a növekvő bioetanolgyártásnak köszönhetően, továbbá aggasztó tényező a földhasználat változásának problémaköre. Számos szakértő támogatja a rendszerdinamikai modellezés alkalmazását a zöld gazdaság irányába történő átmenet elemzéséhez, mivel a modell átláthatóságot és optimalizálási megközelítést biztosít komplex és ágazati kutatásokhoz. A kritikus sikertényezők meghatározásával a modell biztosítja az előírt követelmények teljesítését. A zöld gazdaság bevezetésének átmeneti időszakában alternatív megoldást jelenthet a helyben előállított biomassza bioetanol célú felhasználásának támogatása és a marginális parlagterület művelésbe vonása. Noha a technológia innovációja vezérli a termékek fejlesztését, a fenntartható termelés elkerülhetetlen

Országonként változik a bioetanolgyártás ideális alapanyaga, termelési mennyisége és felhasználása. Egy modell kidolgozásával az adott ország vagy régió meghatározhatja a megfelelő nyersanyagot, termelési és felhasználási paramétereit.

 

A kutatáshoz szervesen illeszkedő "Does the Level of Absorptive Capacity Matter for Carbon Intensity? c. cikkünkben az abszorpciós kapacitás a CO2-kibocsátására gyakorolt szerepét vizsgáltuk az USA és Kína példája alapján. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy a növekvő innováció hatásásra Kínában és az USA-ban egyaránt visszaesik a CO2-kibocsátás, de a gazdasági növekedést nem befolyásolja. Az endogén gazdasági növekedés elmélete szerint a K+F és humán tőke előmozdítják a technológiai innovációt. Az elmúlt években széles körű egyetértés született abban, hogy az innováció komoly hatást gyakorol a fenntartható gazdasági fejlődésen. Az abszorpciós kapacitás és az innováció megkönnyítheti a környezetbarát gazdasági fejlődés bevezetését a biztonságos és megfizethető energiaellátás mellett.

 

Ez a kutatás a nemlineáris autoregressziv osztott késleltetesi modellt alkalmazza a rövid- és hosszú távú dinamika, valamint a technológia transzfer abszorpciós képessége és a CO2-kibocsátás intenzitása közötti aszimmetrikus kapcsolat összehasonlításához az 1970-2018 közötti időszakban az USA és Kína példája alapján. A kutatás célja a K+F és az abszorpciós képesség, valamint a CO2-kibocsátás hosszú távú kapcsolatának bemutatására irányult a nemlineáris autoregressziv osztott késleltetési modell alkalmazásával az 1970-2018 közötti időszakban az USA és Kína példája alapján. Kínában az ÜHG-kibocsátás (ezen belül CO2 -kibocsátás) intenzitása az 1970-es évek óta folyamatosan nő, ezzel szemben az USA-ban változatlan értéket mutat. Kínában a kibocsátás növekvő intenzitását a gyors gazdasági növekedés és a fosszilis energia (elsősorban szén) bővülő felhasználása idézte elő. Az USA-ban az ÜHG-kibocsátás (és CO2-kibocsátás) intenzitásának trendje folyamatosan javult Kínához képest.

 

A kutatás megállapítja, hogy Kínában rövid távon a humán erőforrásokon alapuló technológia- transzfer növeli a CO2-kibocsátást, az infrastruktúrán alapuló technológia transzfer csökkenése pedig a CO2-kibocsátás visszaesését eredményezi. Hosszú távon azonban az innováció és az infrastruktúra-fejlesztés abszorpciós kapacitásának növekedése pozitív hatást gyakorol a CO2-kibocsátás intenzitásának enyhítésére Kínában és az USA-ban egyaránt. Az eredmények robusztusak az ÜHG-kibocsátás intenzitása alapján. Ezért a politikai döntéshozóknak és a kutatóknak egyaránt indokolt figyelembe venni, hogy az innováció és technológia transzfer abszorpciós képessége kulcsszerepet játszik a fenntartható fejlődés elősegítésében.  

 

"Bioeconomy: Biomass and biomass-based energy supply and demand c. tudományos közleményünkben a biomassza globális kínálatának és -keresletének átfogó vizsgálatával foglalkozunk, különös tekintettel a bioenergia előállítás alakulására. Az elemzésünk kiterjedt a biomassza nem élelmiszer célú felhasználási prioritásainak meghatározására, ahol az élelmezésbiztonság továbbra is elsőbbséget élvez a bioalapú vegyipari és egyéb alapanyagok, valamint a biomassza alapú energia termelésével szemben. A biomassza alapú értéklánc tanulmányozása nélkülözhetetlen a biomassza felhasználásának rangsorolása érdekében.

 

A biomassza alapú gazdaság stratégiáiról szóló szakirodalom már jelentős; ugyanakkor a növekvő biomassza-ellátás bioalapú termékek termelésére gyakorolt hatása és szerepe sokkal kevesebb figyelmet kapott. A biomassza különböző célú felhasználásának rangsorolásáról kevés publikáció áll rendelkezésre. A WBA (World Bioenergy Association), a REN21 (Renewable Energy Policy Network for the 21st Century) és az IEA (International Energy Agency) áttekintést ad a globális megújuló energia statisztikáiról. Az EU-ban a biomassza termelésének és felhasználásának, valamint a biomassza-alapú energiaellátási mérlegmutatók legátfogóbb forrása az Eurostat adatbázisa. A CEFIC (European Chemical Industry Council) pedig megbízható adatokat szolgáltat az európai vegyiparról.

 

A hozamstabilitási mutatót (Yield Stability Index: YSI) azért dolgozták ki, hogy egy hozamsorozat (a biomasszából, gabonafélékből, vagy más mezőgazdasági termékből származó hozamok egyszerű idősorai) stabilitásának a szintjét mérjék. Először egyszerű lineáris trendet illesztünk az adott ország korábban normalizált adataira (az idősort elosztjuk annak átlagával). Ezután a különbséget (maradéknak is nevezünk) a tényleges hozam és a trendvonal (várható hozam) különbségeként képezzük. A maradékot az összes vizsgált ország esetében normális eloszlású hisztogrammal közelítjük. Ez azt jelenti, hogy a nulla körüli különbségek a leggyakoribbak, a nullánál magasabb különbségek egyre kisebb gyakorisággal fordulnak elő a normális eloszlásnak megfelelően. Egy adott ország YSI-je egy adott hozamsorozatra FD (favourable difference) – UD (unfavourable difference) képlettel számítható, ahol az FD a "kedvező", az UD pedig az ország hozamsorozatának a normál eloszláshoz viszonyított "kedvezőtlen" eltéréseinek összege. Az FD kiszámításához a maradék és a normális eloszlásnak csak a középső 4 szegmensét kell figyelembe venni (vagyis csak a 0-hoz egészen közeli különbségeket), míg az UD esetén a szélső szegmenseket kell használni. A pozitív értékek stabilabb trendvonalakat jeleznek az átlag körül, míg a negatív értékek nagyobb ingadozásokat jeleznek a trendvonal körül. Az Eurostat adatbázist és az YSI indexet használtam az uniós tagállamok teljesítményének elemzésére a fő mutatók (bruttó belföldi energiafogyasztás, a hő- és áramtermelés fogyasztás és a végső energiafogyasztás) tekintetében 2002 és 2016 között. E módszertan előnye, hogy képes meghatározni a trend körüli ingadozás mértékét. Az YSI indexeket és a regressziós egyenesek meredekségek kiszámítását az R statisztikai szoftver (verziószám 4.0.0 (Arbor Day) segítségével végeztük el.

 

Meghatároztuk a fő inputellátókat, termelőket és fogyasztókat, valamint a legjobban és a legrosszabban teljesítő EU-tagállamokat a bioenergia szektorban. A biomassza alapú uniós energiamérleg változásainak vizsgálatával zárul az elemzés, ahol  kiemeltem a fő inputellátó, termelő és fogyasztó EU-tagállamokat a bioenergia szektorban. Továbbá a bioenergia három fő mérlegmutatójának, nevezetesen a bruttó belföldi fogyasztásnak (Gross Inland Consumption: GIC), hő- és áramtermelés fogyasztásának (Transformation Input: TI) és a végső energiafogyasztásnak (Final Energy Consumption: FEC) a tendenciáit és ingadozásait vizsgáltam  tagállami szinten 2002 és 2016 között a hozamstabilitási index (Yield Stability Index: YSI) és a legkisebb négyzetek (Ordinary Least Squares: OLS) módszerével becsült regressziós egyenesek meredeksége segítségével. A hozamstabilitási mutató alapján a GIC és FIC, valamint TI növekedési üteme fenntarthatónak bizonyult, a gyártástechnológia pedig jól illeszkedett a vizsgált tagország változó körülményeihez, az alkalmazott technológia pedig a legtöbb tagállamban alacsonyabb ingadozásokkal volt képes fenntartani a hozamtrendeket. A legnagyobb növekedés és a legalacsonyabb technológiai kockázat a TI esetében figyelhető meg.

 

Világszerte a biomassza 55%-át takarmányozásra és élelmiszertermelésre, 27%-át bioenergia és 8%-át a bioalapú termékek előállítására használják, az egyéb felhasználás és veszteség pedig 10%-ot tesz ki. Az EU-ban a biomassza 59%-át takarmányok és élelmiszer, 17%-át bioenergia, 4%-át bioüzemanyagok előállítására használják fel, 20%-át pedig bioalapú anyagok (például a fatermék és cellulóz) gyártására. A fosszilis eredetű tüzelőanyagok anyagfelhasználása helyettesíthető biomasszával, de az egyéb megújuló energiaforrásokkal nem, legalábbis rövid távon.

 

 

Hozzászólások, vélemények

Utolsó frissítés: 2020.11.26.